Felhőkarcolók

A szabályok

Minden mezőben egy 1 és N közötti magasságú épület áll, ahol N a rács mérete. Ahogy a szúdokuban, minden sor és minden oszlop pontosan egyszer tartalmaz minden magasságot.

A szélen álló számok azt mondják meg, hány épület látszik onnan a sor vagy oszlop mentén. A magasabb épület eltakar minden mögötte álló alacsonyabbat. Ezért az 1 könnyen olvasható: azon az oldalon csak a legmagasabb épület állhat elöl. Az N-nel egyenlő jelzés ugyanilyen bőkezű, mert akkor a vonalnak egyesével kell emelkednie: 1, 2, 3 és így tovább.

Méretek és szintek

A könnyű rácsok 4×4-esek, a közepesek 5×5-ösek, a nehezek 6×6-osak, a szakértők 7×7-esek. A nagyobb rácsok kevesebb jelzést tartanak meg a szélen, és néhány magasság már az elején be lehet írva ott, ahol a szél önmagában nem adna egyetlen választ.

A jelzések olvasása

Kezdd a szélsőségekkel. Az 1 az N-et az adott szél mellé teszi. Az N kitölti az egész vonalat. Egy 2 az 1-gyel szemben még többet elárul: N az 1 mellett áll, a 2 felőli végén lévő épület pedig csak a második legmagasabb, N−1 lehet.

Ezután használd azt a szabályt, hogy egy k jelzés a legmagasabb épületet legalább k−1 mezőnyire tartja attól a széltől, hiszen előtte k−1 alacsonyabb épületnek kell látszania. Egy 5×5-ös rácsban a 4-es jelzés kizárja az 5-öt az adott oldal első három mezőjéből.

Aztán nézd a szemközti párokat. Ha egy vonal két jelzésének összege N+1, akkor a vonal minden épülete látszik valamelyik oldalról. A legmagasabb ekkor pontosan a közelebbi jelzés által megadott helyen áll, és a magasságok mindkét oldalról felé emelkednek.

Ha néhány magasság már a helyén van, a feladvány latin négyzetté válik: minden hiányzó magasságnak egy sorban vagy oszlopban már csak kevés helye maradt. Itt jól jönnek a jegyzetek.

Kezelés

Koppints egy mezőre, és válassz magasságot, vagy gépeld be a számot. A jegyzetek, a visszavonás, az újra és a súgó ugyanúgy működik, mint a többi számjátékban. A szélső jelzések elhalványulnak, amikor a vonaluk kész és helyes.